Segítség a gyakorlati munkához

Intenzív három napot töltöttek a berekfürdői Megbékélés Házában, április 22. és 25. között a kárpát-medencei cigánymissziós közösségekben dolgozó lelkészek, munkatársak és a szolgálat iránt érdeklődők: a résztvevők előadások és interaktív programok segítségével mélyíthették el ismereteiket a roma közösségekről, valamint szerezhettek új motivációt azok terepen történő felhasználásához.

Az Országos Református Cigánymisszió munkatársai évről-évre a nagykunsági településre hívják és várják azokat a lelkészkollégákat, gyülekezeti segítőket, akik már évek óta foglalkoznak romák közötti szolgálattal, vagy éppen most kezdenek érdeklődni a téma iránt. A továbbképzés legfőbb elemei ezúttal a cigány népcsoportok történeti, kulturális és művészeti jelentőségének megismerése voltak, két korábbi kutatás eredményeit is itt prezentálták az előadók, az érdeklődők számára pedig szupervízión való részvételre is lehetőség nyílt.

Az interaktív bemutatkozást követő első szakmai előadáson, hétfő reggel Balogh Róbert a Sion zsoltárok missziói-teológiai jelentőségéről beszélt – a lelkész évek óta a jánoshalmai és kiskunhalasi cigánymissziós gyülekezeteket irányítja, emellett pedig a Károli Gáspár Református Egyetem doktori képzésében vesz részt.

Róbert kiemelte, hogy a Sion, mint Isten hegye bár Izrael megmaradását, jólétét és vallásban betöltött központi szerepét hangsúlyozza, a Teremtő univerzálisan atyja minden népnek. A hegy Krisztus előképét jelenti – és mint olyan, néhol megfogalmazott teológusi vélekedés szerint erre épül az Újszövetség is –, az Egyháznak pedig az a legfőbb feladata, hogy lehetővé tegye azt, hogy mindenki helyet kapjon rajta, amely egyértelműen összhangban van a cigánymisszió jövőképével.

Ezt követően Dani Eszter Missziói Iroda-vezető irányításával a jelenlévők több csoportban dolgozták fel egyházunk cigánymissziós stratégiáját, körüljárva küldetésünk jelentőségét, annak teológiai alapelveit, valamint irányelveket megfogalmazva a közös munkával kapcsolatban.

Velkey Laura HEKS-projektkoordinátor a svájci szervezet iskolaprogramjának alapjául szolgáló kutatás eredményeit és a projekt jövőbeli lépéseit ismertette: a Magyarország református általános iskoláiban végzett felmérésben az ELTE munkatársai az intézmények inklúziós gyakorlataira voltak kíváncsiak. A következtetések részletes bemutatására május 22-én, egy műhelynap keretében kerül sor az MRE Zsinati Hivatalában – bővebb információt a kutatásról a Laurával nemrég készített interjúnkban olvashatnak.

A Cigánymisszió szerves részét képezik a budapesti és debreceni szakkollégiumok, melyek hallgatói az elmúlt években részt vettek a KRE tanulók értékrendszerére vonatkozó kutatásban. Dr. Török Péter szociológus betekintést engedett a felmérés következtetéseibe, melyekből kiderült, hogy a legtöbben műszaki képzésben vesznek/vettek részt, a hallgatók számára kiemelkedően fontosak a családi kötelékek és a munka, valamint a roma szakkollégisták nagyobb arányban vallották magukat boldognak ás elégedettnek, mint a 2008-as EVS-felmérésben részt vevő, 18 és 29 év közötti fiatalok.

Az elhangzottakkal kapcsolatban felmerült annak az igénye is, hogy az értelmiségi pályára lépett romák még inkább vállaljanak szerepet otthoni közösségeikben, melynek motiváló hatása hatványozottan elősegítheti a sokszor reményvesztett és kilátástalan jövőképpel rendelkező cigány fiatalok fejlődését, legyen szó oktatásról, vagy munkaerőpiaci elhelyezkedésről.

Az előadások zárásaként dr. Binder Mátyás, az ELTE történész-kulturális antropológusa a roma identitás és kultúra történeti perspektíváira világított rá, bemutatva a cigányság önszerveződésének lépéseit, egyúttal felvillantva néhány képet a romák tankönyvekben történő ábrázolásáról. A nap végén a társasjátékoké volt a főszerep, ahol a résztvevők belepillanthattak a hátrányos helyzetű családok egy hónapjába, az előnytelen közegből induló fiatalok iskolai nehézségeibe, valamint felépíthettek egy jobban működő oktatási rendszert.

A keddi program első részében a budapesti Független Színház tagjai – Balogh Rodrigó, Dömök Edina, Balogh Vivien, Szegedi Tamás – monodrámát adtak elő „A legnehezebb szó” címmel, a skót travellerek évszázados kirekesztettségéről. A bemutató legfőbb célja a magyarországi cigánysággal történő párhuzamba állítás volt, melyhez kapcsolódóan a továbbképzés résztvevői először közösen gondolkodtak arról, hogy mi tesz hőssé egy hőst, majd négy csoportban dolgozták fel élményeiket a társulat egy-egy tagjának segítségével.

Különbözőségünknél fogva mindenütt más és más értelmezést nyert a hőstett, vagy a hősiesség fogalma, ennek köszönhetően pedig volt olyan csapat, amely dramatikus módon, mások videós segítséggel adták elő elképzeléseiket: ilyen volt például az iskolában lesajnált, majd felnőve színésszé váló fiatal története, a megbocsátás fontossága, egy abortuszra készülő pár hányattatásai, vagy éppen egy cigány családnál tartott házi istentisztelet.

A nap második felében Szuhay Péter néprajztudós előbb a cigányság kulturális sokszínűségéről mesélt, majd Kőszegi Edittel együtt bemutatta a csaknem 12 órányi video- és hangfelvételt tartalmazó, Roma kultúra virtuális háza című DVD-ROM-ot, melyben többek között cigány képzőművészek alkotásaitól kezdve, eredetmondákon keresztül a magyarországi romák zenei öröksége is helyet kapott.

Ismét a képzés szerves részét jelentette a Református Világkávéház, ahol a meghívottak hat asztalnál, egy-egy csésze frisstő mellett oszthatták meg véleményeiket és javaslataikat egymással arról, hogy hogyan tudunk együttműködni a számunkra idegenekkel, hogyan hozzunk létre vegyes gyülekezeti közösségeket, és hogyan lesz befogadó egy református iskola/óvoda.

Szerdán munkatársunk, Eperjesi Tamás mutatta be az „Együtt Egymásért”-projekt eddigi eredményeit, kiemelve az országban tapasztalt jó gyakorlatokat – a program célja, hogy a Magyarországi Református Egyház olyan helyi katalizátorok segítéségével erősítse a roma-nem roma együttműködést, akik képesek lesznek közösségfejlesztő folyamatokat elindítani a közeljövőben.

A Rézműves Melinda etnográfus által ezt követően bemutatott hodászi értékteremtés példaértékű lehet az ország más cigány közösségei számára: a 2001-ben létrehozott roma tájház és a mellette lévő, reprodukált cigány veremház az évtizedekkel korábbi lakás- és életkörülményeket hivatott megjeleníteni.

A szomszédos, 2014-ben átadott Roma Alkotóházban is mindennapos munka folyik, legyen szó interaktív bemutatókról, kézműves foglalkozásokról, gasztronómiai rendezvényekről és helyi ünnepségek előkészítéséről. Melinda úgy fogalmazott, hogy alkotóház mellett található, ma még romos állapotban lévő, egykori CS (csökkentett értékű) lakás felújításával együtt hamarosan létrejöhet az ország első „roma miniskanzenje” Hodászon.

A lelkésztovábbképzés közös ötletbörzével zárult, ahol a résztvevők megosztották egymással a három nap tapasztalatait, javaslatokat tettek a jövőbeli felkészítő programokhoz, és megfogalmazták a cigánymissziós munkához kapcsolódó leghasznosabb, itt szerzett ismereteiket is.

Dezső Attila

A továbbképzésről készült galériánkat ide kattintva lehet elérni.